Anthony Joseph "A.J." Foyt, Jr.
1935.01.16.

Születési hely: Houston, Texas, USA

Pályafutását Midget Car versenyautókkal kezdte 1956-ban az Anderson-i Night before the 500 versenyen. Első Midget Car győzelmét 1957-es Kansas City-i versenyen szerzi meg. 1957-ben öt versenyen indul az USAC Nemzeti Bajnokságban. Phoenix-ben 7. lett ami a legjobb eredménye lett a szezonban.
1958-ban már teljes szezont versenyez a Dean Van Lines csapattal. Győzelmet nem sikerül szereznie, de a begyüjtött kilenc Top 10-es helyezése biztosítja számára a bajnokság 10. helyét.
Az 1959-es bajnokságban a Phoenix-i 2. hely a legjobb eredménye, a győzelem továbbra is elkerüli. A bajnokságban feltornászta magát az 5. helyre.
1960-ban a Bowes Seal Fast csapattal versenyez. A DuQuoin-i versenyen megszerzi első győzelmét és egyben az elő bajnoki címét is. A szezon második felét teljesen uralta, csak dobogós helyezéseken ért célba, összesen négy győzelmet szerzett (DuQuoin, ISF, Sacramento és Phoenix). Az 1959-es bajnok Roger Ward-ot szorította le a bajnoki trónusról.
1961-ben folytatódik a sikersorozat, és megszerzi második bajnoki címét. Ismét négy győzelmet szerez a szezon során. A szezon első győzemét az Indianapolis 500 mérföldes versenyen szerzi meg, amely mindig is egy különleges dicsőség.
1962-ben Roger Ward szorítja le a bajnoki címről. Mindketten 4-4 győzelmet szereznek. De mivel Rodger Ward győz Indianapolis-ban, a győzelemért kapott 1000 pont nagyban segíti Roger Ward-ot. Ett függetlenül A. J. Foyt nagy sorozatot tudhat maga mögött, hiszen a szezon 13 versenyéből 11 versenyen a Top 10-ben ér célba.
1963 ismét A.J. Foyt éve. Különleges év, mivel az összes versenyen célba tud érni, és 11 versenyen a Top 5-ben végez, felülmúlva az előző évi teljesítményét. Öt győzelmet szerez, Indianapolis-ban a 3. helyen intik le. Az év végén a 3. bajnoki címét szerzi meg. Ebben az évben már a Sheraton-Thompson csapatnál versenyez.
1964-ben megállíthatatlan. Hatalmas dominanciával uralja bajnokságot. Zsinórban hét győzelmet szerez, ami akkor egyedülálló volt. Megszerzi második Indy500 győzelmét is. Ismét legnagyobb ellenfelét, Roger Ward-ot utasítja maga mögé, begyüjtve a 4. bajnoki címét.
1965-ben az előző évi legjobb újonc, Mario Andretti mögött 2. lett a bajnokságban. A.J. Foyt 5 győzelmével szemben Andretti csak egy győzelmet tudott felmutatni. A.J. Foyt ebben a szezonban éri el a legtöbb Pole-t, számszerint 10-et. A bajnoki címet a több pontszerző hely döntötte el Mario javára.
1967-es szezon végére ismét a csúcson van. Megszerzi ötödik bajnoki címét és harmadik Indy500-as trófeáját. Nagy versenyt futottak a bajnoki címért Mario Andretti-vel, és egy hihetetlenül szoros pontversenyben győzött.
1. A.J. Foyt 3440 pont
2. Mario Andretti 3360 pont
1968-ban változó szerencsével versenyez, sokszor müszaki hiba hátráltatja. Ez meg is látszik az év végi helyezésén, hiszen csak a 6. helyig jut.
1969-ben hét Top 5-ös helyezése és egy győzelme ellenére is csak a 7. helyen végez.
1971 újra sikeres évének számít. A Sheraton-Thompson csapat átalakul és ITT-Thompson néven fut tovább. Indiamnapolis-ban 3. lesz egy Coyote71 - Ford TC (TC = turbófeltöltő) versenyautóval. Csak az októberi Phoenix-i versenyen tud nyerni. Az évadot a 2. helyen zárja.
1972-ben nem teljesíti a teljes szezont. Egyetlen pontszerző célba érést mutat fel, így csak a 36. lett az összetettben.
1973: Visszatér a teljes szezonra és a Gilmor Racing-nél versenyez. A Trenton-i és Pocono-i versenyen győz. A sok müszaki hiba miatt csak a 10. helyen fejezi be a bajnokságot.
1974-ben is a Gilmore Racing, Coyote - Ford TC autójával versenyez. Az évad során 8 Pole-t és két győzelmet (Ontario és Trenton) szerez. Előre lép a 8. helyre a bajnokságban.
1975 a nagy visszatérés éve. Megszerzi a Gilmore csapat első és a saját 6. bajnoki címét. Hét győzelmet és nyolc Pole-t szerez. Teljesen uralja az egész évadot.
1976 egy problémás év lett számára. Hiába indul hétszer pole-ból, csak két győzelmet tud szerezni. Csak összesen ötször ér célba pontszerző helyen. Így csak a 7. lett a bajnokságban.
1977-ben megszerzi 4. Indianapolis 500 győzelmét. Emellett nyerni tud Ontario-ban és a kanadai Mosport-i versenyen. Összetettben előre lép a 4. helyre.
1978-ban minden versenyt pontszerző helyen fejez be, igaz hatszor kiesik az autó meghibásodása miatt és egyszer balesetet szenved. A bajnokságot ennek ellenére az 5. helyen zárja.
1979-ben Létrejön a C.A.R.T. sorozat az USAC Nemzeti bajnokság utódjaként. Igaz egy ideig párhuzamosan fut még két bajnokságként és átfedés is van a versenyek között, tehát beszámítják mindkét bajnokságba ugyanazon versenyeket.
Az 1979-es USAC bajnok A.J. Foyt lett, míg ugyanez évi C.A.R.T. bajnok Rick Mears. A hét versenyt magába foglaló USAC bajnokság öt versenyét megnyerve lesz bajnok.
1980-ban négy USAC/C.A.R.T. közös rendezésü versenyen indul és ebből kétszer szerez pontot.
1981-ben három USAC és egy C.A.R.T. versenyen áll rajthoz. Nyerni csak az USAC által rendezett Pocono-i versenyen tud. Az évad végén 4. helyen zár.
1982-es évadban sem indul minden versenyen. Az eredmények elmaradnak. A megszerzett 22 pont csak a 28. helyre elég.
1983-ban csak az Indianapolis 500 mérföldes versenyre nevez. A 24. körben kiállni kényszül az autó meghibásodása miatt.
1984-ben betársul a Gilmore csapathoz. A csapat Gilmore-Foyt néven fut tovább a szezon során. Indianapolis-ban 6. lesz, ami egyben az egyetlen pontszerzése a szezon során. Az összesítettben így csak 31. lesz.
1985-től már csak az Indianapolis 500 mérföldes verseny kerül megrendezésre az USAC és a C.A.R.T. keretein belül.
Az 1985-ös évadod pont nélkül zárja.
1986-os évad során sem túl sikeres, mint ahogy 1988 és 1989 sem.
1990-ben még mindig a Gilmore Racing versenyzője. A versenyeken váltakozó eredményeket produkál. Meadowlands-i versenyen hozza a szezon legjobb eredményét, az 5. helyet. Az összesített tabella 11. helyén végez.
1991-ben nyolc versenyen áll rajthoz. A pontszerzés elkerüli, így értékelhető eredmény nélkül zárja a szezont.
1992-ben három versenyen indul, Surfers Paradise, Phoenix és az Indianapolis 500. Az indy 500-on a 9. helyen intik. le.
1993-ban még nevez az Indy500-ra de nem indul és visszavonul a versenyzéstől.
Ezután már csak mint csapattulajdonos veszi ki részét a bajnoki szezonokból. Kezdetben sikeres csapatként láthattuk. Az IRL bajnokságban 1996-ban és 1998-ben bajnoki címet szereztek, 1999-ben pedig az Indy500-as trófeát hódították el.
A 2000-es évek után csapata sikereket nélkülöző hullámvölgybe került, amely még most is tart.
2019-ben szülővárosában, Houston-ban beválasztották a Houston Sports Hall of Fame-be.
Jelenleg is az A.J. Foyt Enterprises csapat tulajdonosa.

A.J. Foyt a legek versenyzője! Szinte minden kategóriában versenyezett és nyert is.
Open wheel karrierje során 48809.2 pontot szerzett, és 67 győzelmet szerzett. Mindkét kategóriában máig tarja ezeket a rekordokat.
1957-től 1993-ig versenyzett ami 35 éves versenyzői pályafutást jelent.
Az 1960-as évek közepétől részt vesz a NASCAR bajnokság versenyein is egészen 1972-ig.

Bajnok: 1960, 1961, 1963, 1964, 1967, 1975, 1979
Indianapolis 500 győzelem: 1961, 1964, 1967, 1977

Rajtok: 369
Győzelmek: 67
Pole: 53
Pontok: 48809.2

Az USAC keretein belül több kategóriában is szerzett bajnoki címet.
1960: USAC Sprint Car Series bajnok
1968: USAC Stock Car bajnok
1972: USAC Silver Crown Series bajnok
1975-1976: IROC bajnok
1976-1977: IROC bajnok
1978: USAC Stock Car bajnok
1979: USAC Stock Car bajnok
1979: USAC Gold Crown bajnok

Díjak:
1988, Nemzeti Midget Autóverseny Hall of Fame
1989, Motorsports Hall of Fame of America
1990, National Sprint Car Hall of Fame
1998, NASCAR's 50 Greatest Drivers
2000, Nemzetközi Motorsport Hall of Fame
2019, Houston Sports Hall of Fame

A.J. Foyt a nagyapja A.J. Foyt IV. -nek, örökbe fogadta Larry Foyt-ot, és a keresztapja John Andrettinek.