Buddy Rice
1976.01.31.

Születési hely: Phoenix, Arizona, USA

Édesapja Drag versenyző volt, így autóversenyzést szerető családba született. Első autóversenyét hat évesen nézte végig. Rice 11 évesen ült először gokartba. Középiskolában a Baseball csapat tagja volt. Mivel jól ment neki a labdajáték, felfigyeltek rá, ezért a Baseball mellett tette le a voksát a család.
Ennek ellenére 1996-ban visszatért a versenyzéshez. AZ US F2000 kategóriában kezdett versenyezni. Emellett még a Dodge Shelby Pro sorozatban is kipróbálta magát, ahol a Nevada-i versenyt pole-ból megnyerte.
1997-ben is az AS F2000-ben versenyez. A Phoenix-i oválon győztesként intették le. A szezon végén a 4. helyen végzett.
1998-ban már a Toyota Atlantic bajnokságban tekeri a kormányt. A Lynx Racing-től kapott lehetőséget. Ugyanezzel a csapattal lett 4. az US F2000-es bajnokságban. A Firestone Indy 225-ös versenyt megnyerte. Újoncként a szezon végén a 7. lett.
1999-ben előrébb lépett az 5. helyre. Egész évben kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott.
2000-ben eljött Buddy éve, A DSTP csapattal megnyeri az Atlantic bajnokságot. Összesen öt győzelmet szerez. A szezon 10 versenyén dobogós helyen végzett. Bemutatkozik a Grand-Am Rolex Sports Car Series-ben is.
2001-re Bobby Rahal csapatánál kap lehetőséget. De mint tesztpilóta ott van az IRL csapatnál.
2002-ben ismét a DSTP csapat tagja. A szezon közben a Cheever csapat veszi magához az IRL sorozatban. Az utolsó hat versenyen vezethet. A Michigan-i bemutatkozó versenyén hatalmasat autózik, a verseny végén a 2. helyen intették le. A hátralévő versenyeken is jól szerepelt, négyszer végzett a Top 10-ben. A Grand-Am Rolex bajnokágban a 6 órás Watkins Glen-i versenyen a 2. helyen intették le.
2003-ban nem sikerül kiugró teljesítményt nyújtania, mindössze négy Top 10 helyezést hozott össze.
2004-től Bobby Rahal csapatának vezet. Egy jobb csapat amellyel jönnek az eredmények is. Ötször indulhat pole-ból; Homestead, Indy500, Kansa, Nashville és Kentucky. Az Indianapolis 500-as versenyt meg is nyeri. majd még győzni tud a Kansas-i és a Michigan-i pályán is. A bajnokságot a 3. helyen zárta.
2005: Rendszeres résztvevője lesz a 24 órás Daytona-i versenyeknek ettől az évtől kezdve. Az IRL szezon nem sikerül fényesen, csak árnyéka volt előző évi önmagának. Ezt persze okozhatta a kasztni váltás is. Erre az évre már nem G-Force, hanem Panoz kasztnit állítottak versenybe. Legjobb eredménye a Sears Point-i 2. hely volt.
2006-ban még lejjebb csúszik. Két Top 5 helyezést autózott össze. Bemutatkozik a rivális ChampCar sorozatban is a Forsythe csapatnál. Első versenyén a 10. helyen ért célba.
2007-ben a Dreyer & Reinbold Racing-hez igazolt. közepes szezont futott. Három Top 5 helyezést hozott a csapatnak. A bajnokságot a 9. helyen zárta. A szezon végén az A1GP-ben is versenyez az USA csapatánál. Négy versenyen kap lehetőséget, de nem tud maradandót alkotnia.
2008 az utolsó teljes szezonja. Egy gyengécske szezont teljesített. Csak a Watkins Glen-i versenyen sikerül a Top5-ben végeznie, a 4. lett. Utolsó évét a csalódástkeltő 16. helyen fejezte be.
2009-ben megnyeri a 24 órás Daytona-i versenyt a Brumos Racing-el, Antonio García csapattársaként.
2010-ben Spirit of Daytona csapattal teljes szezont fut Rolex Sports Car sorozatban. A Six Hours of the Glen versenyen az abszolút 3. helyen végeztek.
2011-ben végleg szögre akasztja sisakját. Részt vet még három IndyCar versenyen, majd Daytona-ban futotta utolsó versenyét.
Jelenleg klasszikus autók restaurálásával foglalkozik.

Bajnok: -
Indianapolis 500 győzelem: 2004

Rajtok: 100
Győzelmek: 3
Pole: 5
Pontok: 2102