Mario Gabriele Andretti
1940.02.28.

Születetési hely: Montona d'Istria, Olaszország

Már gyermek korában versenyautókról álmodozott.
Első versenyét 13 évesen futotta a Formula Junior liga Ascona-i versenyén.
1954-ben kilátogatott a híres Mille Miglia versenyre, ahol elbüvölte Alberto Ascari versenyzése.
Az Andretti család 1955-ben Amerikába emigrált.
Mario 1958-ban, testvérével, egy saját maguk által felkészített Hudson-Hornettel elindultak néhány stock car versenyen.
Az 1959-es bajnokságban testvére Aldo súlyos sérülést szenved, ezért visszalépnek a hátralévő versenyektől.
1960 és 1961 között 46 versenyen indult, amiből 21-et nyerni tudott.
1961 és 1963 között Midget Car bajnokságban vesz részt.
Végül 1964-ben az USAC National Championship sorozatban kötött ki. Tíz versenyen indul, legjobb eredményét Milwaukee-ban éri el, 3. lett. A bajnokságban a legjobb újoncként a 11. helyen zárt.
1965-ös szezont a Dean Van Lines csapattal versenyzi végig. Megszerzi első győzelmét az Indianapolis Raceway Park road pályáján. Összesen tizenkét Top 5 helyezést szerez és a szezon végére magabiztosan nyeri a bajnokságot, A.J. Foyt előtt.
Első Indianapolis-i megmérettetésén rögtön a 3. helyet szerzi meg. Ebben az évben indul az USAC Stock Car bajnokságában is.
1966 Mario Andretti éve. Nyolc győzelem és kilenc pole. Ismét megszerzi a bajnoki trófeát.
1967-ben ismét nyolc győzelmet szerez. De ebben az évben nem elég a bajnoki címhez. Szoros küzdelemben A.J. Foyt jobbnak bizonyul nála 80 ponttal.
Folytatja versenyzést az USAC stock car versenyein is, ahol 7. helyet szerzi meg az év végére. A Daytona 500-as versenyt megnyeri a NASCAR sorozatban. Nyer a Sebring-i 12 órás versenyen.
Az 1968-as évadot, saját csapatával az Andretti Racing Team-el kezdi. Négy győzelem és 11 második hely hozzásegíti a bajnoki tabella 2. helyéhez. Csak 11 ponttal szorul Bobby Unser mögé.
Közben az 1967 és 1969-es szezonokban indul a NASCAR bajnokságban is.
1969-ben a harmadik bajnoki címet szerzi meg. Kilenc győzelmmel büszkélkedhet. Ekkor megszerzi első Indianapolis 500-as győzelmét is. Fölényesen utasítja maga mögé Al és Bobby Unser-t.
1970 szerényebb évnek számít. Egy Castle Rock-i győzelem és az összetett 5. hely a mérlege. A Sebring-i 12 órás versenyen ismét a legjobb lesz.
1971-es évad végére még hátrébb csúszik, egészen a 9. helyig. Bemutatkozik a Formula-1-ben is.
Az 1972-es szezon katasztrofális lett. Az autó állandó müszaki hibái miatt hatszor adja fel a versenyt. Ez meg is látszik a szezon végére elért 11. helyen. Nyer a 24 Hours of Daytona versenyen. Emellett még megszerzi harmadik(1967, 1970, 1972) 12 Hours of Sebring-i győzelmét is
1973-ban ismét sikeres szezont tudhat maga mögött. Jönnek a jó helyezések és így az évad végén összetett 5.
1974-ben nyolc kiesést hoz, három célba érréssel szemben. A tabellán hátraszorul ennek következtében a 15. helyre. Viszont megnyeri az USAC National Dirt Track bajnokságot.
1975 és 1976-ban csak 4-4 versenyen indul.
1975 és 1979 között részt vesz az IROC (International Race of Champions) sorozatban, ahol 1978-1979-es IROC VI-ot meg is nyeri.
1978-ban Formula-1-es világbajnok lesz a Lotus csapattal. 1977-ban és 1978-ban csak fél szezonokat versenyez az USAC bajnokságban.
1977-ben a fél versenyzett szezon ellenére is összetett 7. lett.
1979-ben az átalakult és C.A.R.T. névre keresztelt bajnokságban csak két versenyen vesz részt. A következő két szezonban sem megy teljes bajnokságot.
A megújult bajnokságba teljes erőbedobással csak 1982-től tér vissza.
1982-ben meg is szerzi a bajnokság 3. helyét.
1983-ban elszerződik a Paul Newman és Carl Haas újonc csapatához. Az Elkhart Lake-i versenyen az élről indulva megszerzi a csapat első győzelmét. Ugyancsak nyer Las Vegasban. A pontversenyben ismét 3. lett.
1984-ben 4. bajnoki címét ünnepelheti, ami egyben a Newman-Haas Racing első nagy sikere is. Hat győzelem és nyolc Pole a mérlege.
1985-ben is a Newman/Haas csapatnál versenyzett. A szezon jól indult, hiszen négy versenyből 3 versenyen nyert. De ezután esett kelt a bajnokságban. Négyszer szenvedett balesetet és négyszer esett ki az autó hibája miatt. Így csak az 5. helyet tudta megszerezni az év végére.
1986-ban 44 évesen még mindig a versenypályán köröz.
A következő szezonokban is többször közel kerül a bajnoki címhez de nyernie nem sikerül.
1993-ig minden évadban a Top 10-ben végez.
Utolsó szezonját 1994-ban 54 évesen futja. A bajnokságban a 14. helyen zár. Eddig a szezonig bezárólag 12 évet versenyzett a Newman/Haas csapattal.
Karrierje során többször is indult még a 24 órás Le Mans-i versenyen. Legnagyobb sikere az 1995-ös 2. hely volt.
Fiával Michael-el jelenleg az Andretti Global tulajdonosai. A csapat Formula-1-be való belépésén dolgoznak.
Csapattulajdonosként négy bajnoki címet és öt Indianapolis 500 győzelmet könyvelhettek el eddig.

Mario Andretti 1961 és 2000 közt legalább 879 versenyen 111 győzelmet aratott. További 46 helyi Stock Car győzelem.
Mario Andretti a világ autóversenyzésének egyik kiemelkedő alakja!

Bajnok (USAC és CART): 1965, 1966, 1969, 1984
Indianapolis 500 győzelem: 1969

Rajtok: 407
Győzelmek: 52
Pole: 65
Pontok: 36879

Más szériákban szerzett győzelmek:
Daytona 500 győztes: 1965
Pikes Peak győztes: 1969
Sebring 12 órás győztes: 1967, 1970, 1972
1000 km of Brands Hatch győztes: 1972
6 Hours of Daytona győztes: 1972
6 Hours of Watkins Glen győztes: 1972
USAC Dirt Track bajnok: 1974
1000 km-es Monza-i verseny győztese: 1974
Formula-1 világbajnok: 1978
IROC bajnok: 1979

Címei:
1967, 1978, 1984, U.S. Driver of the Year
1970, Hoosier Auto Racing Hall of Fame
1990, Motorsports Hall of Fame of America
1992, U.S. Driver of the Quarter Century
1996, National Sprint Car Hall of Fame
2000, Racer Magazin's Driver of the Century
2001, International Motorsports Hall of Fame