Simon Pierre Michel Pagenaud
1984.05.18.

Születési hely: Poitiers, Franciaország

1994-1999: Különféle európai go-kart bajnokságban állt rajthoz és szerzett tapasztalatot.
2000: Mindössze 16 évesen megnyerte a francia Elf ACO bajnokságot.
2001: A francia Formula Renault Elf Campus bajnokságot a második helyen fejezte be. A szezon során négy gysőzelmet és hat pole-t gysűjtött be.
2002: A francia Formula Renault bajnokságban újoncként a harmadik helyet szerezte meg.Ebben a sorozatban is tudott versenyt nyerni.
2003: A Formula Renault Masters bajnokságban a harmadik helyen végzett.
2004: Második helyen végzett az európai Formula Renault bajnokságban, mindössze csak az amerikai Scott Speed tudta ot legyőzni, két versenyen intették le győztesként. Az F3 Euro Series-ben és a Nissan World Series-ben is tesztelt.
2005: Az európai World Series by Renault bajnokságban versenyzett. Nyolcszor végzett az első tíz között, háromszor pedig a legjobb öt között fejezte be a viadalt. A DHG Sauliner Racing csapatánál versenyzett. A bajnokság befejezése után a Champ Car Atlantic-ban tesztelt.
A francia születésű versenyző 2006-banszerződött Amerikába, a ChampCar Atlantic bajnokságban versenyzett a Team Australia csapatnál. Első szezonjában kiváló teljesítményt nyújtva bajnok lesz, az amerikaiak üdvöskéjét Graham Rahal-t utasítva maga mögé.
2007-re az Atlantic bajnoki címének köszönhetően a Team Australia ChampCar szerződést adott Simon-nak. Így 2007-ben éppen Will Power csapattársaként versenyezhetett. Újoncként hat Top5 helyezést gyűjtött és a bajnokságban a 8. lett.
A ChampCar megszűnése után az American Le Mans Series-ben versenyzett, ahol a de Ferran Motorsports-al 2. lett 2009-ben, úgy hogy a szezon 10 versenyébsől ötöt megnyert.
2008 és 2009-ben a Le Mans 24 órás versenyen a Peugeot csapattal vett rész. Mindkét versenyen kiestek.
Majd 2010-ben a Highcroft Racing-el megnyeri a bajnokságot is. Ebben a kiírásban kilenc verseny kapott helyet és ebből is négy győzelmi trófea Simon vitrinébe került.
A 2011-es Le Mans-i 24 órás versenyen a 2. helyen zárt a Peugeot csapattal. Az International Le Mans Cup-ban is versenyzett, öt versenyen, és itt is bezsebelt egy győzelmet. Ebben az évben szerzett még egy 2. helyet a Pacific Formula F Super Series-ben, mindössze két versenyen vett részt, és mindkettőt megnyerte.
2011-ben három versenyes lehetőséget kapott az IndyCar-ban a DRR és a HVM Racing-nél.
A következő 2012-es szezonban már teljes szezonos volt. Sam Schmidt-től kapott autót. Az év végén az 5. helyen végzett, ezzel elnyerve a Rookie of the Year címet. A következő két évet is a Schmidt csapatnál tőlti.
2013-ban a 3. helyen végzett, öt Top 5 helyet hozva a csapatnak. A Detroit-i második és a Baltimore-i utcai versenyekről győztesen távozott. 2014-ben pedig egy 5. hely. Ebben a szezonban is két győzelmet könyvelt el, az Indianapolis-i road pályán és Houston utcáin volt verhetetlen. Összesen nyolt Top 5 helyezést ért el, ebből négyet a szezon kezdetén zsinórban.
Roger Penske is felfigyelt a tehetséges franciára, és 2015-re leszerződtette. De nem volt sikeres szezonja. Csak a 11. helyig jutott. Csupán háromszor tudott a Top 5-ben végezni.
Viszont 2016 Pagenaud éve lett. Öt győzelem (Long Beach, Barber, Indianapolis road, Mid-Ohio és Sears Point), tíz Top 5 helyezés és nyolc pole. Az erős szezonkezdés után a jött egy kis mélypont, de az év végére ismét megtalálta a bajnoki címhez vezető utat. Simon Pagenaud 2016-ban révbe ért. Már csak az Indy500 győzelem hiányzik a vitrinből.
2017-ben ismét a bajnoki cím várományosa, de kapott egy nagyon erős ellenfelet Josef Newgarden személyében mint csapattárs. Egy nagyon erő Penske csapatban kellet teljesítenie. Ami sikerült is, igaz a bajnoki címről lemaradt, mert az új csapattárs elverte a teljes csapatot és mezőnyt is. Viszont csak 13 pont hátránnyal szorult a 2. helyre. Pedig kiváló szezont futott, 13 Top 5 helyezés és ebből két győzelem (Phoenix és Sonoma).
2018 nem indult jól számára, az első három versenyen a Top 10-ben sem tudott végezni. A következő versenyeken már megkezdte a visszakapaszkodást. Így a szezon második fele jól sikerült, mivel minden versenyén a Top 10-en belül intették le. Végül a bajnokság 6. helyét tudta megszerezni.
2019-re feljavult és csapattársával Josef Newgardennel és Alexander Rossi-val harcolt a bajnoki címért. A szezon első fele kicsit akadozott, a két győzelme ellenére is. Az Indy500-as versenyt pole-ból indulva nyerte meg. Azonban a második szakasza az évadnak kiegyensúlyozott eredményeket hozott. Alexander Rossi-t sikerült maga mögé utasítania a pontversenyben, azonban csapattársával Newgarden-nel már nem boldogult. Így kénytelen volt beérni a bajnokság 2. helyével.
2020 az ellentétje volt az előző szezonjának. Jól kezdődött a szezon, két Top 5 helyezész ért el. Ezután még nyerni tudott az Iowa-i első verenyen. A szezon hátralévő részében viszont rendre a mezőny második felében fejezte be a versenyt. Csak a 8. helyet tudta megszerezni.
2021 sem sikerült jobban. Sikerült szereznie két harmadik helyet még a szezon elején. Ismét csak a 8. helyen landolt.
2022-re a Meyer Shank Racing autóját vezeti. Nem sok siker koronázza a versenyeit. A szezon elején még sikerül hoznia több Top 10-es eredményt. Majd jött a teljes összeomlás és a 15. hely.
2023 a karrierje végét is jelentette az IndyCar-ban. A mélyrepülés tovább folytatódott. A Mid-Ohio-i szabadedzésen balesetet szenvedett. A hosszadalmas gyógyulási pariódus után már nem tért vissza a pályára.

Bajnoki címek: 2016
Indianapolis 500 győzelem: 2019
Rajtok: 207
Győzelmek: 15
Pole: 14
Pontok: 5652

Címei:
2012, IndyCar Rookie of the Year